Kopácsi Judit: Kötelet a hóhérnak
2022.12.10.
Kopácsi Sándornak, a Nagy Imre-per hatodrendű vádlottjának Kanadában élő lánya írta ezt a kordokumentumnak is beillő kalandregényt, melyből az is kiderül, hogy mi az összefüggés a Kötelet a hóhérnak nevű rock-együttes balatonboglári koncertje és a Varsói Szerződés 1968. augusztus 20-án lezajlott csehszlovákiai inváziója között. Egy balatonkenesei löszbarlangban négy fiatal – valamennyien a korai Kádár-rendszer nagyhatalmú funkcionáriusainak gyermekei – 1967 tavaszán összeesküvést sző, hogy a rezsim életben maradt áldozatait és hozzátartozóikat megmentsék az üldöztetéstől. Szpidy, a Magyar Biztonsági Szolgálat magas rangú tisztjének, „Reki ezredesnek” a húszéves lánya és barátai, köztük Brúnó, a belügyminiszter fia, levelet kapott Jancsitól, aki ítéletvégrehajtó apjának pisztolyával öngyilkosságra készül. Búcsúlevelében arra kérte barátait, hogy fogjanak össze a rezsim áldozatainak védelmére. Első sikeres akciójuk Csopaky Kirának, a volt budapesti rendőrfőkapitány lelkibeteg lányának kimenekítése az országból. Egy véletlen találkozás során Szpídy összefut Kira volt fiújával, Rockyval, azaz Görgey Péterrel is, akinek arisztokrata család leszármazottjaként reménye sem lehet arra, hogy itthon felvegyék az egyetemre. Szpidy neki is felajánlja, hogy apja befolyását latbavetve megszerzi számára a hőn vágyott útlevelet. Itt azonban a titkosszolgálat közbelép: az útlevélért cserébe elvárja Rockytól, hogy nagybátyját, aki a CIA szolgálatában áll, Kanadából visszacsalja Magyarországra.
Somogyi Endre: Yolanda
2022. 11. 30.
Somos Andor, a 65 éves sármos milliárdos nosztalgikus hangulatba kerül és Rolls-Royce kocsijából átszáll a 6-os villamosra, ahol megpillantja a 21 esztendős Yolandát. A férfit elbűvöli a tüneményes fiatal lány és megszólítja őt. Akkor, ott, még egyikük sem sejti, hogy lehet köztük valami. Azt sem, hogy életük legizgalmasabb erotikus élményei csak ezután következnek. Azt meg végképp nem, hogy Somos úr mindaddig viszonylag nyugalmas élete fenekestül felfordul. A történet azonban nem csupán egy idős úr és egy ifjú hölgy, két egymástól nagyon különböző korú és mentalitású ember mindent felrúgó szerelméről szól. Yolanda feltűnése nem az egyetlen meghökkentő fordulat Somos Andor életében. Az is kiderül, miért és hogyan lesz egy közismert milliárdosból közmunkás, hogy mit jelent és hogyan kezelhető a gazdasági válság egy menő nagyvállalkozó számára.
Krimirajongóknak! - szenzációs könyv született a krimi klasszikusainak életéről!
2022. szeptember 15.
Így éltek ők, a krimi klasszikusai
Edgar Allan Poe, a briliáns elméjű őrült, Agatha Christie, a kiszámíthatatlan zseni, az alkoholista olajmágnásból íróvá lett Raymond Chandler, és a hírszerző tapasztalatait felhasználó Ian Flaming, a hős kém kitalálója... Na, és az ír Bram Stoker, aki kiváló rögbi játékos volt, miközben mind matematikából, mind pszichológiából és történelemből kitüntetéssel végezte az egyetemet. És még hosszan lehetne sorolni mindazokat a híres krimiírókat, akiknek a nevét a kitalált figuráikról oly jól ismerjük, ám ebből a könyvből megismerhetjük őket magukat, az embert. Fondorlatos észjárás, műveltség és emberismeret kellett ahhoz, hogy Miss Marple, Poirot, Sherlock Holmes, Philip Marlowe, Auguste Dupin, James Bond és társaik lenyűgözzenek minket a legelképesztőbb bűnügyek felgöngyölítésével. De kik voltak ezek az emberek? Milyen életet éltek ők, a zsenik, kedvenc krimi karaktereink megalkotói? Talán unalomból írtak? Üldözte őket a szerencse vagy megküzdöttek a sikerért? Láb’ lógatva találták ki hőseiket vagy sűrű verejtéktörölgetéssel…?! És miközben alkottak, gyötrődtek-e szerelemtől, féltékenységtől?! Vajon gondoltak-e arra, hogy a valóságban is eltegyék valamely ismerősüket, ellenségűket láb alól? Hogyan kapcsolható össze Tarantino Kill Bill című filmje Truffaut A menyasszony feketében volt filmjével, XI. Piusz Pápa és a nyomozó Brown Atya, Miss Marple faluja és a Midsomer gyilkosságok, és hogyan hatott Dosztojevszkij a krimi irodalomra? A válaszokat, érdekes és izgalmas információkat kapunk a közel száz művet szerző Martin Edwards jogásznak és krimiírónak, az angol Detection Club (az 1930-ban alakult un. Nyomozó Klub alapító tagjai, többek között Agatha Christie, Orczy Emma, Hugh Walpole voltak) jelenlegi elnökének lebilincselő és igencsak részletes könyvéből!
Bagyó Johanna: Csont és virág
2022. november 10.
Mészáros Zénó új életet kezdeni érkezett Győrbe, ahol csaposként dolgozik egy kocsmában, szabadidejében pedig temetéseknél segédkezik a Nádorvárosi Köztemetőben. Zénó édesanyjának korai halála teljesen felborította a család harmóniáját és őt is rettentően megviselte. Olyannyira, hogy történetünk elején számtalanszor eltervezte saját halálát. Kisfiúként meg akart halni, mert elveszítette az anyját és el kellett tűrnie az apja szeretőit, Végül mégis képes volt erőt meríteni a tragédiából. Ifjú tanatológusunk segítségével megismerünk embereket, akik rettegnek a haláltól, és olyanokat is, akik egyáltalán nem félnek tőle.
Női lélek, női sors 1920-ban. Vajon van különbség az emancipált anyai lét múltja és jelene között?!
2022. augusztus 1.
A szellemi és lelki ereje határtalanságára ráébredő nő már nemcsak feleség akar lenni 1920-ban. Héderváry Tamásné ügyvédnő és képviselőnő, akinek a szava számít. A mindent akaró nő energiája végletes, de saját családjára kevés idő jut, hiszen kiszolgáltatottak sokasága várja tőle a segítséget. Eközben neki magának is szembe kell néznie mindazokkal a veszélyekkel, korlátokkal és előítéletekkel – köztük a férfi által elkövetett házasságtörés büntetlenségével –, melyek a múlt század elején és azóta is a nőt sújtják egy férfialapú társadalomban. Júlia asszony lelki válságba kerül, és már nem tud felülkerekedni a marcangoló kérdéseken: megcsalja-e a férje; miért keresi a fia a boldogságot egy idősebb nő karjaiban; kinek a gyerekét hordja Virág Vera, a batyus lány? És hogyan lehetne megmenteni őt? Júlia megjegyzése, miszerint „… ez ma az egyik legnagyobb kérdése az országnak” – mármint a nőkérdés –, mit sem veszített aktualitásából egy olyan közéletben, ahol számbeli fölényben dirigálnak a rámenősebb férfiak, miközben a szerényebb anyagi hátterű családok terheit viselő asszonyok ugyanúgy vívják mindennapos csatáikat a túlélésért, mint „felszabadulásuk” idején. Szederkényi Anna az emancipált nő dilemmáira és a megoldásra keresi a választ, s alighanem saját életének küzdelmes lépéseit vetette papírra. A lehetőségeket kiaknázó, tanult Szederkényi volt az első nő, aki Magyarországon egy napilap főszerkesztője lett. De, nemcsak karriert csinált, hanem szociális érzékenységének eleget téve, támogatta többek között a Nyomorék Gyermekek Otthonának és a Stefánia Anya- és csecsemőotthonnak a létrehozását.