Az egykori maffiózó saját bevallása szerint az írás egy új élet lehetősége, valamint bizonyos mértékig vezeklés is korábbi bűneiért. Ennek fejében a nyereséget a Végső Vár Alapítványnak (hátrányos helyzetű és beteg gyermekek, nagycsaládosok, időskorúak, létminimum alatt élők segítése) ajánlotta fel. Yugovichnak nem ez az első regénye. Korábban már megjelentek Az őszinteség jutalma és a Narkománia című könyvei is, amik viszonylag nagy sikert értek el. Az Olja című kötetében a szexipar valódi arcát hivatott bemutatni.

Már ez elején le kell írnom, hogy az Olja nem az írói stílussal fogja magával ragadni az olvasót, hanem a történet hitelességével. Sajnálatos módon a főszereplő hányattatásai nagyon is elképzelhetőek, nagyon sok Olja-féle életutat találhatunk Európa különböző országaiban.

A történet Moldovában, az egykori Szovjetunió egyik legszegényebb országában veszi kezdetét. Azon belül is a legnyomorúságosabb területen él Olja és a családja. Az emberek már hozzászoktak a nyomorhoz. Más életet el sem tudnak képzelni az idősebbek, csupán a fiatalok számára suttog reményteljes ígéreteket az egyház, amiben az emberek jobban bíznak, mint saját gyermekükben. Olja más, mint a korabeli gyerekek. Külsőleg is, és felfogásban is eltér a többiektől. Úgy gondolja, hogy ha erősen tanul, akkor családjával új életet kezdhet. Ezért is örül roppantul annak, amikor a helyi pap felajánlja, hogy a városban folytathatja tanulmányait, és később akár orvos is lehet belőle. Azonban Isten szolgája kihasználja a lány naivságát és, mint előtte oly sokakat, Olját is eladja, hogy később testével keresse a kenyerét. Az alig tizenöt éves lányt megerőszakolják, és gyakorlatilag bedobják a mélyvízbe. Különféle szolgáltatásokat kell nyújtania a jól fizető vendégeknek. Menekülni nem tud, csupán „munkatársai” adnak némi vigaszt neki. Ahogy telik az idő, Olja hozzászokik az új életmódhoz és megtanulja, hogy adottságaival sok pénzt kereshet, és ebből a pénzből kimentheti családját a mélyszegénységből. Azonban semmi nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, ugyanis Olja „főnökei” folyamatosan cserélődnek és a lány a luxus prostik közel sem élvezetes életétől, a kirakatokban való strihelésig megtapasztalja a szexipar igazi arcait...

Mint korábban is említettem, a szerző egykor tagja volt a maffiának. Talán ezért is kaphatunk teljesen valós és hihető történetet. Magát a könyvet 18 éven aluliaknak nem ajánlanám. Gyakoriak a pornográf részek a szövegben, ami nem szórakoztató jellegű, csupán a nyers valóságot írja le, ahogy azt a téma igényli. Bevallom őszintén, hogy eleinte kicsit soknak tűnt a má-már naturalista ábrázolás, de ahogy haladtam előre a történetben egyre jobban hozzászoktam. A könyvben művészi érték gyakorlatilag nincs, mivel egy tényregényről beszélünk. Olvasás közben ezért is volt olyan érzésem, mintha egy dokumentációt olvasnék, amihez hozzáadtak egy hangyányi tölteléket.

A legnagyobb negatívum számomra az események zsúfoltsága. Gyakorlatilag végig pörög a cselekmény, üresjárat nincs, sehol egy nyugisabb rész, ami néha bizony elfért volna. De ezt betudhatjuk annak, hogy a tényregények nem a művészi jegyekre építenek.

Mindent összevetve egy remek könyvet olvastam, ami erősen elgondolkodtatott. A történet hitelessége és az erős hangulat magával ragadott a hibák ellenére is.

Forrás: Welmyr, Könyvmolyz

FacebookTwitterGoogle Bookmarks