Atlantic könyv

Kiemelt partnereink::

Események

Steph – az ember a Twilight sikertörténet mögött

Budapest, 2009. május 25

Augusztus 15-én jelenik meg a hazai könyvesboltokban az Atlantic gondozásában Paul Michael Bush portrékönyve Stephenie Meyerről, a tinitársadalom által óriási érdeklődéssel fogadott Alkonyat sorozat szerzőjéről. Az Arizonában élő háromgyermekes mormon háziasszony két év alatt robbant be a világirodalomba.

Stephenie Meyer tizenéves lányoknak szánta könyveit, de a „twilighterek” tábora az elmúlt két évben exponenciálisan bővül. A jelenséget az Egyesült Államokban már szociológusok kutatják. Hogyan tudott „Steph” pillanatok alatt olyan rajongótábort szerezni szerte a világon, mint J.K.Rowling? Hogyan vált főszereplője, Edward Cullen olyan népszerűvé, mint Harry Potter? Honnan ismeri a vámpírok világát ez a minden tekintetben mértéktartó családanya, aki életében nem olvasott még horrort és nem látott 18 éven felülieknek szánt filmet?

Meyer titka a szerző szerint nem más, minthogy minden uralkodó morális trenddel szembeszegülve fogalmazza meg könyveiben a lassan már forradalminak ható gondolatot: létezik szerelem az ágyon kívül is. A szokatlan intelem persze akárcsak Rowling esetében egy izgalmas és ezoterikus történet keretében van előadva, melyben vámpírok és vérfarkasok háborúznak egymással és vetélkednek a szép Bella Swan szívéért. Másrészt P.M. Bush feltevése szerint az ártatlanság védelmében is lehet valami ellenállhatatlanul romantikus a tini társadalom számára, ha egyszer Meyer könyveit már eddig is több mint negyvenmillióan vásárolták meg.

A Twilight sorozatból eddig két kötet jelent meg magyarul. A harmadikat, az Eclipse (Napfogyatkozás) címűt, októberre ígérik. A Steph megjelentetését az Atlantic Press Kiadó az iskolakezdés elé időzítette.

Délmagyarországon már az első

Szeged, 2009. május 5. – Iván Kati szerelem@szerelem.hu – Chatcsaták című netregénye áll az élen azon a sikerlistán, melyet a Délmagyarország című szegedi lap készített „10 regény, amely bejön a csajoknak” címmel.

Czagány Alexandra olyan műveket keresett, amelyek szerinte a nők kegyeiért folytatott harcban felveszik a versenyt a televízióval, a bulvárlapokkal sőt magával az internettel is. A lista első helyén Iván Katinak az Atlantic Press Kiadónál megjelent könyve áll, mely a cikk írójának véleménye szerint „nem vitatható, közönségsikerre van ítélve”.

Az újságírónő által fogalmazott ismertető így zárul: „Merész szavak, erotikus bókok, vicces fordulatok tettenérése a világhálón! Érdemes elolvasni.”

Több mint hízelgő a Chatcsatákra nézve, hogy ezen a listán igazi világsikereket és nagyszerű magyar könyveket előzött meg. Olyanokat, mint Bernard Schlink A felolvasó című regénye, Kosztolányi Dezső Édes Annája, Agatha Christie bűnügyi történetei, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! című emlékezetes bestsellere, Márquez Szerelem a kolera idején című írása, végül a Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmondtól.

Iván Kati könyvpremier

Budapest, 2009. április 15. – Az Alexandra Pódiumon a feledhetetlen és mint mindig, rokonszenvesen intelligens Endrei Judit mutatta be Iván Kati szerelem@szerelem.hu című romantikus regényét. Ez a könyv, ha talán nem is az első magyar netregény, de bizonyára az első ebben az alapvetően szórakoztató műfajban, mely happy end ide vagy oda, irodalmi igénnyel készült. Erre vall Balázs-Piri Krisztinának, a Sanoma kiadóvállalat mellett működő női újságíró iskola vezetőjének a könyv hátsó borítóján olvasható véleménye, mely szerint „Iván Kati nemcsak a szerelemleves megbolondításához ért.

A történetbe is kerül egy csipetnyi csípős irónia, jó adag finom humor és nőies báj, sok-sok ízes nyelvi lelemény”.

A Nyugati téri könyvpalota legfelső emeletén megtartott könyvbemutató jóhangulatú, teltházas premier volt. A közönség, zömmel a harmincas korosztályból, melyről a könyv szól, nagy szeretettel, virágcsokrokkal köszöntötte Iván Katit, akit elsősorban munkatársai, a Sanoma kiadóvállalatnál dolgozó kollégák ünnepeltek pályafutásának ezen a fontos állomásán. Első regénye kiadása alkalmából. A szerző maga is ismert újságíró, a rejtvényműfajban dolgozik, s ő a Füles című rejtvénylap legnépszerűbb rovatának, a Tanár úr, kérem!-nek a szerkesztője. Két rejtvénykönyve is megjelent, de a regényműfajban ez az első próbálkozása, mely az első visszhangok szerint remekül sikerült.

Endrei Judit, aki maga is több sikeres könyvvel gondoskodott arról, hogy neve ne merüljön feledésbe, arról faggatt a szerzőt, hogy melyek azok a jegyek, amelyek az internetes szerelmet megkülönböztetik a hagyományostól. A beszélgetésbe több alkalomnmal a közönség is bekapcsolódott, és a közös verdikt az volt, hogy mint az első magyar netregényből igen egyértelműen kiviláglik, bármennyit is változtatott a világháló az ismerkedési szokásokon és a párválasztás technikáján, a lényeg maradt: lehet virtuális találkozásokat és kalandokat bonyolítani az interneten, lehet rejtőzni, ügyeskedni, álarcosbált játszani akár hetekig is, lehet várakozásokat kelteni és csalódásokat okozni, végső fokon azonban a szerelmi kapcsolatok sorsa a lelkekben, a konyhákban, no és persze az ágyakban dől el véglegesen.

Polgár Dénes elment és maradt

2009. április 14. – Április 14-én lett volna 97 éves Polgár Dénes, az MTI volt washingtoni, kairói, brüsszeli és bonni tudósítója, A hét című emlékezetes televíziós magazin volt főszerkesztője. E kiváló újságíró nem érte meg a születésnapot, mert a hajlott korral járó betegségek egy ponton már erősebbek voltak megtörhetetlennek tűnő akaraterejénél, mely arra késztette, hogy 95 évesen még megírja emlékiratait. Az Egy Polgár a nagyvilágban című memoár a 2008-as karácsonyi könyvvásár egyik szenzációja volt.

Polgár legközelebbi barátai szerint békében, s a jól végzett munka tudatában távozott az élők sorából. Noha a könyv írásakor már alig látott, s törékeny alkatú ember lévén, teste már nagyon nehezen bírta a napi többórás diktálással járó fáradalmakat, ragyogóan működő elméje az utolsó pillanatig nem hagyta cserben. A tavaly novemberben megtartott könyvbemutatóra már csak mentőkocsival, orvosi felügyelet mellett tudott eljönni, de ragaszkodott a személyes jelenléthez. Ez az ember, aki szem- és fültanúja volt a 20. század szinte valamennyi fontos világeseményének, személyesen ismerte az akkori korszak szinte valamennyi vezető politikusát Gamal Abdel Nasszertől John Kennedy-ig, utolsó feladatát ugyanolyan profi módon fejezte be, mint a korábbiakat. A feladat mibenlétét ő maga fogalmazta meg könyvének előszavában: “Fokozatosan jöttem rá, hogy vannak történetek, amelyeket senki nem tud majd helyettem elbeszélni”.

Restaurálják Fox házát

Budapest, 2009. április 10. – Az Atlantic Press értesülése szerint a tolcsvai önkormányzat legutóbbi ülésén határozat született a Hollywood alapító William Fox szülőházának restaurálásáról. Mint Bokor Pál, a két magyar származású amerikai filmmogul életrajzírója (A siker helye Hollywood, Atlantic Press Kiadó, 2008) a könyv megírását megelőző kutatómunka során hitelt érdemlően megállapította, idősebb William Fox és Friedman Anna, illetve

kilenc hónapos koráig maga ifjabb William Fox is Tolcsván, a Petőfi utca 10. szám alatt lévő elég elhanyagolt állapotban lévő házban élt. A ház legalább 120 éves, és a későbbi stúdióalapító apjának lakása illetve szatócsüzlete volt benne.

A könyv megjelenése nyomán kezdett a tolcsvai önkormányzat komolyabban foglalkozni a gondolattal, hogy a tokaji borvidék szívében fekvő és a világörökségi program részét alkotó borász-község nemzetközi hírnevét öregbíthetné, ha a világ, elsősorban az amerikai mozirajongók sokmilliós tábora is értesülne róla: itt, illetve az Adolph Zukor szülőfalujaként ismert Ricsén volt tulajdonképpen Hollywood bölcsője, amennyiben a Ricséről elszármazott Zukor és a Tolcsván született, majd szüleivel Amerikába kivándorolt Fox alapította később a két hatalmas filmgyárat, a Paramount stúdiót, illetve a 20th Century Fox-ot.

A tolcsvai önkormányzat április elején döntött arról, hogy a Petőfi utca 10. szám alatti kétszárnyas épület falán emléktáblát helyeznek el, de előtte restaurálják a nagyon elhanyagolt állapotban lévő

épületet, melynek egyik fele az önkormányzaté, a másik magántulajdonban van.

A siker helye Hollywood az eddigi legrészletesebb és leghitelesebb beszámolót tartalmazza a két magyar-amerikai filmmogul születésének körülményeiről és amerikai karrierjéről, de más vonatkozásban is rengeteg érdekes új ismerettel szolgál azoknak, akik nem a bulvársajtó szintjén kíváncsiak Hollywood történetére és helyére a világ filmgyártásában.

Rumba Viktor visszatér

Budapest, 2009. április 5. – Nemere István nem hagyja abba a harmadik kötet után az Atlantic Press gondozásában megjelenő nagysikerű Áté papnői sorozatot. A bűncselekmény-sorozat, melyet ebben a regényfolyamban jólszituált budai úriasszonyok követnek el, csak kétféleképpen érhet véget: a gyilkos hölgyek mindegyike büntetlenül megszabadul gyűlölete tárgyától, vagy leleplezik a bűnszövetkezetet.

A sorozat második kötete Engem nem lehet elhagyni! címmel heteken belül megjelenik. A Kecskemét környéki tanyájáról egy héten egyszer Budapestre látogató író az Atlantic Press szerkesztőivel legutóbb arról állapodott meg, hogy a sorozat harmadik kötete Véredben szunnyad a hóhér címmel még ebben az évben a könyvesboltokba kerül, de a sorozat ezzel nem fejezhető be, mivel az egyre inkább önmagát alakító történet szerint Rumba Viktor, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa, az egyetlen személy,aki gyanítja, hogy kik állnak a hűtlen férfiak elleni bűncselekmények hátterében, a második kötetben (Engem nem lehet elhagyni!) gyakorlatilag tétlenségre van ítélve – saját főnöke sem hisz teóriájában. Így a megoldás, annak is csak a kezdete, a harmadik kötetre marad, amikor Rumba engedélyt kap az Áté papnői-dosszié újbóli megvizsgálására.

Az oroszok hosszú kávét isznak

2009. március 17. - Szokatlan dedikálásra került sor Nyíregyházán a Blues Café-ban. Alla Sirjajeva a Magyarországon élő orosz akrobata látogatta meg Hívja Leonyid Brezsnyevet! című önéletrajzi regényének szerkesztőjét, Tamási Izabellát. A baráti beszélgetés témája természetesen Sirjajeva készülő második életrajzi regénye volt. Egy márciusi szombat kora délutánján a két hölgy a Krúdy udvar-beli Blues Caféban kávézott, amikor az egyik vendég, akiről később kiderült, hogy több évvel ez előtt Sirjajeva tanítványa volt

az Artistaképző főiskolán, felismerte a szerzőt, és dedikálást kért tőle.

Pontosabban dedikálást kért volna, ha lett volna nála könyv. De nem volt, s mint a következő félórában kiderült, a 2008 elején megjelent könyvből már a Kossuth tér környékén lévő könyvesboltokban sem lehetett találni egyetlen példányt sem. R. E., Sirjajeva volt tanítványa ekkor kocsijába szállt, és a mintegy húsz kilométerre fekvő Napkor községből elhozta saját példányát. A kávézás így mindössszesen két teljes órát vett igénybe, a szerző azonban türelmesnek bizonyult, s nem felejtette el megjegyezni, hogy “az oroszok hosszú kávét isznak”.

A vendégek közül többen felfigyeltek a tört magyarsággal beszélő hölgyre, és oroszul folytatták vele a társalgást, melyből kiderült, hogy Sirjajeva éppen azért írta meg ezt a könyvet, hogy honfitársai és a világ tudomásul vegye: a Sztálini terror, majd Brezsnyev elvtárs uralma idején született orosz emberek, még a legsikeresebbek is, ezerszer több és nagyobb megpróbáltatásnak voltak kitéve, mint az a két óra, melyet szerzőnknek azért kellett kivárnia, hogy egyetlen dedikálással is kifejezhesse tiszteletét az olvasó iránt.

Ez a történet egyébként ugyanúgy ért véget, mint a kirobbanóan tehetséges orosz légtornászlány gyermekkori kálváriája: R.E. időben, az utolsó pesti vonat indulása előtt érkezett, s Sirjajeva azt a mondatot írta dedikálásnak a könyv címoldalára, amellyel valaha édesanyja fogadta a sorozatos sorscsapásokat: ”Vszjo bugyet horoso!”. Vagyis: a végén minden jóra fordul!